saját jövedelemforrások; az EU közös költségvetésének bevételi forrásai (a tagországok összes vámbevétele, az agrártermékekre alkalmazott vámjellegű lefölözések összege, a tagországokban beszedett áfa 1-1,4%-a). A saját jövedelemforrások elnevezés arra utal, hogy e jövedelmek nem tagdíjszerű befizetések. 1988 óta létezik egy ún. negyedik jövedelemforrás: a tagországok a bruttó nemzeti termékük 1,2-1,27%-ára egészítik ki a fenti három befizetést, amennyiben az nem érné el ezt az értéket.

SAPARD; Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási intézkedések Támogatása - az EU 2000. január 1. óta működő pénzalapja. A tagjelölt országok agrár- és vidékfejlesztési intézkedéseit támogatja.

schengeni acquis; a Schengeni Egyezmények továbbá az azok alapján létrejövő jogszabályok. Az Amszterdami Szerződés beemelte az acquis communautaire-be.

Schengeni Egyezmények; 1985-ben a luxemburgi Schengen városkában állapodtak meg a Benelux országok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői abban, hogy fokozatosan lebontják az ellenőrzést közös határaikon. Később csatlakozott valamennyi EK-tagország, Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az eredeti határidő 1990 eleje lett volna, de ezt többször módosították, és végül 1995 májusában lépett életbe. A Schengeni Egyezmény értelemszerűen azzal jár, hogy az azt aláíró országok (népszerű, kissé vicces megfogalmazásban: Schengenland) külső határainál viszont igen szigorú ellenőrzést valósítanak meg. (Mivel Magyarország is ilyen határ mellett fekszik, ennek következményeit nekünk is el kell szenvednünk.)

Schengeni Információs Rendszer; Schengen Information System, SIS - számítógépesített információs rendszer, amelyet a határokon átnyúló bűnözés elleni fellépés támogatására hoztak létre. Hatékony működése nélkül nem volna lehetséges a Schengeni Egyezmények megvalósítása.

Schuman Terv; a francia-német szén- és acélipar közös irányítás alá helyezésének az előterjesztő francia külügyminiszterről elnevezett terve (1950). Ebből nőtt ki az ESZAK. Kidolgozója Jean Monnet.

Stabilitási és Növekedési Paktum; Stability and Growth Pact - az Európai Tanács 1997 júliusi amszterdami ülésén született megállapodás, mely szerint a konvergencia kritériumok megtartása az euró bevezetése után is kötelező. A paktumot be nem tartó tagállam pénzügyileg is szankciókkal sújtható.

Strukturális Alapok; az Európai Szociális alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap orientációs "szekciója", a Regionális Fejlesztési Alap, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz közös elnevezése. A Kohéziós Alapot nem sorolják ide.

stratégiai tervező-elemző egység; az Amszterdami Szerződés hozta létre. A CFSP politikai elemző, tervező és válság-előrejelző, folyamatosan működő egysége.

szabadkereskedelem; a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak az a rendszere, amelyben az országok közti forgalmat nem gátolják sem adminisztratív, sem gazdasági vagy valutapolitikai akadályok. (Tökéletesen a gyakorlatban sohasem létezett.)

szabadkereskedelmi övezet; több ország alkotta terület, amelynek keretében az egyes országok az egymással szemben korábban alkalmazott vámokat és mennyiségi importkorlátozásokat megszüntetik, kívülálló országokkal szemben viszont minden ország fenntartja korábbi vámjait. A szabadkereskedelmi övezet legismertebb példája az Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

szabványosítás; a tagországok közötti kereskedelmet fékező vámok és mennyiségi korlátozások lebontása után a szabványok különbözősége fékezte a kölcsönös áruforgalmat. E hatás megszüntetése céljából hozzákezdtek az európai szabványok kidolgozásához.

Szerződések; az Európai Szén- és Acélközösséget (1952), az Európai Gazdasági Közösséget (1958), az Európai Atomenergia Közösséget (1958) és az Európai Uniót (1993) megalapító szerződések. Az alapító szerződéseket némiképp pontatlanul nevezik Alapszerződéseknek is. Módosításaikkal együtt képezik az EU elsődleges jogát. A módosítások a következők: Egyesítő Szerződés (1967), költségvetési szerződések (1970; 1975), Egységes Európai Okmány (1987), Maastrichti Szerződés (1993), Amszterdami Szerződés (1999) és az új tagok csatlakozási szerződései (1973; 1981; 1986; 1995). Az évszámok a hatályba lépés idejét jelölik.

Szociális Alap; lásd: Európai Szociális Alap

szubszidiaritás; a szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján.

szubvenció; állami támogatás, amellyel valamely termék előállítását vagy kívánatos gazdasági tevékenységet (magatartást) ösztönöznek. (Sajátos esete, amikor azt jutalmazzák, hogy a farmerek ne termeljenek többet, vagy földjükön a szántóföldi kultúrákat rétekkel, legelőkkel váltsák föl.)