K4-es Bizottság; a harmadik pillérben a Tanács üléseit előkészítő bizottság, hasonló a COREPER-hez. A testületet létrehozó Maastrichti Szerződés vonatkozó cikkelyének száma alapján nevezik K4-es bizottságnak, hivatalos neve egyébként: Koordináló Bizottság.

KAP; lásd: közös agrárpolitika

keleti bővítés(ek); az Európai Unió soron következő, a közép- és kelet-európai országokkal valamint Máltával, Ciprussal és Törökországgal történő kibővülése. Valószínűleg több lépcsőben kerül rá sor.

kereskedelempolitika; (itt:) valamely ország, illetve az EU külkereskedelmi forgalmát szabályozó elveinek összessége. Az EK közös kereskedelempolitikája a hetvenes évek elején alakult ki.

Kereskedelmi Világszervezet; World Trade Organisation, WTO - 1995. január 1-től működő szervezet, a GATT uruguayi fordulóján hozták létre. Részei a GATT, a GATS (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről) és a TRIPs (Kereskedelmi Vonatkozású Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye).

keretprogram (kutatási); az EU tudomány- és technológia-politikájának alapvető dokumentuma, amely e politika céljait, prioritásait és az elérésükhöz (megvalósításukhoz) rendelkezésre bocsátott pénzeszközök nagyságát tartalmazza, négyéves időtartamra vonatkozóan. Az I. keretprogramot 1984-ben fogadták el; jelenleg az V. (1998-2002) megvalósítása folyik. (A programoknál kétéves időbeli átfedés volt; 1990-ben vette kezdetét a III. keretprogram megvalósítása.)

kohézió; a kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése a Közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a különböző régiók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradottságának leküzdése érdekében. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja (Cohesion Fund).

Kohéziós Alap; Cohesion Fund - a Maastrichti Szerződés által létrehozott támogatási alap. Célja a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózatok kiépítését segítő beruházások támogatása. Csak azok a tagországok (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) részesülhetnek a támogatásában, melyeknek vásárlóerő paritáson számított GNP-je (Nettó Nemzeti Össztermék) nem éri el az EU átlag 90%-át. A 2000 és 2006 közötti időtartamra 18 Mrd euróban határozták meg a forrásai nagyságát.

komitológia; comitology - szó szerint: bizottságosdi. Az EU bonyolult döntéselőkészítő mechanizmusát szokták ezzel jellemezni.

koncentrikus körök Európája; az 1980-as évek végének európai politikai változásai hívták életre a koncentrikus körök Európájának modelljét. Eszerint a legbelső kör a gazdasági és politikai tekintetben egyaránt integrált, egységes belső piacot képező, politikai, gazdasági és pénzügyi uniót alkotó EU, amelyben a nemzetállamok alárendelt szerepet játszanak. Ezt fogják körbe az EFTA-államok, amelyek bár szorosan kötődnek az EU-hoz, nem minden integrációs lépést hajtanak végre. A harmadik koncentrikus kört a demokratizálódó közép- és kelet-európai országok alkotják. Az egész rendszert - negyedik körként - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (ma már Szervezet, vagyis az EBESZ) struktúrája fogja körbe.

konszolidált szerződések; Consolidated Treaties - az alapító Szerződések (vagyis az EK-t, az ESZAK-ot, az Euratomot és az EU-t létrehozó Szerződések) a későbbi módosítások által átalakított szövege. A módosító szerződések a következők: az Egyesítő Szerződés (1967), a költségvetési szerződések (1970; 1975) az Egységes Európai Okmány (1987), maga az EU-t létrehozó Maastrichti Szerződés (1993), az Amszterdami Szerződés (1999) és a csatlakozási szerződések (1973; 1981; 1986; 1995). Az évszámok az életbe lépés idejét jelölik.

kontingens; mennyiségi korlátozás. Az EU meghatározza, hogy valamilyen árucikkből vagy árucsoportból valamely külső ország termelői mennyit szállíthatnak be az egységes piacra.

konvergencia kritériumok; azon feltételek összefoglaló neve, amelyek alapján 1998 márciusában eldöntötték, hogy mely tagországok vehetnek részt az EMU harmadik szakaszában, az euró bevezetésében. A kritériumok az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság arányára, valamint az árfolyam stabilitására írnak elő bizonyos mértékeket.

kooperációs döntési eljárás; lásd: együttműködési eljárás

koppenhágai kritériumok; az Európa Megállapodást aláírt közép- és kelet-európai országok csatlakozásához az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén megfogalmazott általános, nem számszerűsített feltételek. Röviden: 1. a működő demokrácia, a jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása; a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme, 2. működő piacgazdaság megléte, 3. annak a képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel, 4. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása, 5. az Unió alkalmassága új tagok befogadására.

korlátozott kizárólagos felhatalmazás elve; lásd: behatárolt egyes eseti felhatalmazások

kormányközi; intergovernmental - azok a megállapodások illetve kooperációs formák, amelyeket nem az EK szervezeti keretei között hoznak vagy hajtanak létre, hanem a tagállamok kormányai között.

kormányközi konferencia; a jelentős, reformléptékű változások előkészítésére a Tanács kormányközi konferencia összehívását kezdeményezheti. Az ott javasolt változtatásokat az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, sőt a tagállamok parlamentjeinek is jóvá kell hagynia (ez utóbbit nevezzük ratifikálásnak).

kölcsönös elismerés; mutual recognition - tulajdonképpen a jogharmonizáció egyik sajátos esete. A kölcsönös elismerés annak megnyilvánulása, hogy a tagállamok minőségi, egészségügyi stb. előírásai egyenrangúak. A kölcsönös elismerés alapján írta elő az Európai Bíróság, hogy egy olyan terméket, amelyet valamelyik tagországban jogszerűen állítanak elő, akkor is forgalomba lehet hozni egy másik tagországban, hogyha e termék az ottani előírásoknak nem felel meg. A kölcsönös elismerés révén úgy is elérhetők az egységes belső piac céljai, hogy a tagországoknak nem kell hosszadalmas jogszabályalkotással bajlódniuk.

költségvetési szerződések; Budget Treaties - az EK költségvetési rendszerét szabályozó két szerződés (1970; 1975).

Közgyűlés; Assembly - 1952-1962 között csak az ESZAK, 1958-1962 az Euratom és az EGK parlamenti képviselő testülete is. 1962-től Európai Parlamentnek nevezik.

közös agrárpolitika; Common Agricultural Policy, CAP vagy KAP - a mezőgazdaság támogatási rendszerét 1967-re fokozatosan közösségi jogkörbe és finanszírozás alá helyezték. Lényege a támogatott export és az importvámokkal, lefölözésekkel erősen védett közösségi agrárpiac. A rendszer túltermelésre ösztönözte a termelőket, ezért a nyolcvanas évek második felétől több reformon ment keresztül. A 2000-2006 közötti költségvetési időszakban is folyik egy CAP-reform.

közös akció; common action - a Maastrichti Szerződés előírja, hogy a közös kül- és biztonságpolitika keretében közös akciókat határozhat el a Tanács. Ha a döntés egyhangú, akkor az valamennyi tagország állásfoglalásaira és lépéseire nézve kötelező. A társult országok csatlakozhatnak a CFSP-t illető közös akciókhoz.

közös álláspont; common position - a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az igazság- és belügyi együttműködés keretében a tagállamok egyeztetett közös állásfoglalása. A társult országok csatlakozhatnak a CFSP-t illető közös álláspontokhoz.

közös kül- és biztonságpolitika; Common Foreign and Security Policy, CFSP - az Európai Unió második fontos alkotóeleme, pillére, amelyet a Maastrichti Szerződés az Európai Politikai Együttműködés továbbfejlesztéseként intézményesített.

közös piac; az integrációnak az a fokozata, amelyen a tagországok nem állítanak akadályt az áruk és szolgáltatások, a munkaerő és a tőke egymás közötti áramlásának útjába.

közösség; Community - utalhat az ESZAK-ra, az EK-ra vagy az Euratomra. Ha nincs pontosan meghatározva, melyikre, akkor mindig az EK-ra vonatkozik.

közösségi jog elsőbbsége; a közösségi jog elsőbbséget élvez a tagországok jogával szemben. (Másként nem volna értelme a jogharmonizációnak.)

közösségi kezdeményezések; Community initiatives - olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek a strukturális alapok felhasználását egészítik ki. A közösségi kezdeményezéseket a Bizottság dolgozza ki, de nemzeti szinten hajtják végre őket. (Ilyen például a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó INTERREG.)

közösségi vívmányok; lásd: acquis communautaire

közvetett hatály; a tagállamok bíróságai kötelesek a jogot oly módon alkalmazni, hogy a közösségi irányelvekben (direktívák) lefektetett célkitűzések megvalósuljanak.

közvetlen hatály; az EK rendeleteit hatályba lépésük után azonnal alkalmazni kell valamennyi tagországban; nincs szükség arra, hogy a nemzeti törvényhozások külön jogszabályt alkossanak átvételükre.

közvetlen választás; az Európai Parlament képviselőit 1979 előtt a nemzeti parlamentek delegálták, azóta a tagállamokban közvetlenül, az általános parlamenti választásokhoz hasonlóan, az állampolgárok választják őket, ötéves időtartamra.

külső vámok ; az Európai Gazdasági Közösség vámuniójának kiépülése - 1968. július 1. - után valamennyi tagállam közös vámokat alkalmaz a Közösségen kívülről importált termékek esetében. 1975 óta valamennyi tagállam a teljes vámbevételét az EK közös költségvetésébe fizeti be.