| 1. A nemzetközi jog - EK-jog kapcsolata |
| 2. Az Európai Unió intézményi felépítése |
|
2.1. Európai Unió Tanácsa
|
| 2.2. Európai Tanács |
| 2.3. Szavazási formák a Tanácsban |
| 2.4. Bizottság |
| 2.5. Parlament |
| 2.6. Európai Bíróság |
| 2.7. Számvevőszék |
| 2.8. Gazdasági és Szociális Bizottság |
| 2.9. Régiók Bizottsága |
| 2.10. Európai Beruházási Bank |
| 2.11. Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank |
| 2.12. Európai Ombudsman |
| 3. A közösségi jog forrásai |
|
3.1 Elsődleges jogforrások
|
| 3.2 Másodlagos jogforrások |
| 3.3 Közösségi jog egyéb forrásai |
| 4. Jogalkotás és döntéshozatali mechanizmusok az Európai Közösségekben |
|
4.1. Bizottság döntéselőkészítő szerepe
|
| 4.2. Döntéshozatal a Tanácsban |
| 4.3. Döntéshozatali eljárások |
| 5. A szerződések közvetlen hatálya |
|
5.1. A közvetlen hatály vertikális dimenziója
|
| 5.2. A közvetlen hatály horizontális dimenziója |
| 6. A másodlagos jog közvetlen hatálya |
|
6.1. A rendeletek közvetlen hatálya
|
| 6.2. A határozatok közvetlen hatálya |
| 6.3. Az irányelv közvetlen hatálya (Home Office ügy) |
| 6.4. Az Európai Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya |
| 7. Az értelmezési kötelezettség doktrinája |
|
8. Záróhatás
|
| 9. Az EK jogharmonizáció |
| 9.1. Fogalma, eszközei |
|
9.2. A jogharmonizációs kötelezettség tartalma
|
| 9.3. A "Cassis de Dijon", a kölcsönös elismerés |
| 9.4. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegései |
|
9.5. A 169-es levéltől a Frankovich jelenségig
|
| 9.6. Az EK új jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás |
| 10. Az Európai Közösségek "alapszabadságainak" közjogi alapja |
| 10.1. Áruk szabad mozgása |
| 10.2. Szolgáltatások szabad áramlása |
| 10.3. Személyek szabad mozgása |
| 11. Az Európai Unió versenyjoga |
| 11.1 Joganyag szabályozás |
| 11.2 Az Európai Közösség versenyjogának forrásai, a joganyag |
| 11.3 Az Európai Bizottság, mint az Európai Unió versenyfelügyeleti szerve |