| 1. Versenypolitika, mint az ipar Közösségi szabályozásának első kísérlete |
|
1.1 Iparpolitika: a "mostohagyerek"
|
| 1.2 A versenypolitika a favorit |
| 1.3 A versenypolitikai szabályozás visszásságai |
| 2. Az Iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció előrehaladása során |
|
2.1 Évtizedes útkeresés a közös politika területén
|
| 2.2 A Közösségi iparpolitika első szabályozásai |
| 3. Az Európai Közösség gazdaságának első erőpróbái |
|
3.1 Olajárrobbanás után lassuló integráció, vergődő ipar
|
| 3.2 Kísérletek az ipari szerkezetátalakításra |
| 3.3 Ipari hullámvölgy - lemaradó versenyképesség |
| 4. Útban az egységes piac felé |
|
4.1 Versenyhátrány a világgal szemben
|
| 4.2 Szerkezetátalakítás a lemaradás elkerülése érdekében |
| 5. A kilencvenes évek iparpolitikájának alapjai |
|
5.1 Ismét válságban az ipar
|
| 5.2 Maastricht válasza a kihívásokra |
| 5.3 Fehér Könyv az ipar számára |
| 5.4 A második Bangemann-jelentés |
| 6. Az ezredforduló kihívásai |
|
Továbbra is lemaradás a globális piacon
|
| 7. Napjaink közösségi iparpolitikájának jellemzői |
|
7.1 Az iparpolitika általános céljai
|
| 7.2 Az Európai Unió ipart támogató tevékenységei |
| 7.2.1 A nem megfogható beruházások ösztönzése |
| 7.2.2 Az ipari együttműködés fejlesztése |
| 7.2.3 A verseny erősítése |
| 7.2.4 A közigazgatási ipar szerepének modernizációja |
| 8. Iparpolitikából vállalkozási politika |
|
9. A magyar iparpolitika a jogharmonizációs folyamatban
|
| 9.1 Az iparpolitikai fejezet az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon |
| 9.2 Az iparpolitika az Országjelentés tükrében |
| 9.2.1 Fejlemények |
| 9.2.2 Általános értékelés |
| 9.2.3 Következtetések |
